F�lledt kl�m�j� tr�pusi szigetekr�l sz�maz� harcos n�k, kik t�bb �vsz�zada, m�s n�pekt�l elszigetelten fejl�dtek. A t�bbi n�pt�l elt�r�en kult�r�jukban a n�k vett�k �t a harcos szerepet a f�rfiakt�l - mint �ll�tj�k, a dzsungelben ruganyos testfel�p�t�s�k, term�szett�l k�nnyedebb mozg�suk el�ny�sebb - de a k�l�nbs�g ebben v�get is �r. Az Amazonok nem matriarch�lis t�rsadalomban �lnek, a f�rfiak vel�k egyenjog�ak, t�bb vall�si �s t�rsadalmi vezet� is k�z�l�k ker�l ki. K�zelr�l szemrev�telezve az Amazon egy csinos h�lgyem�ny, b�r a tr�pusi szigetekt�l elt�r�en legink�bb a harcias �szaki n�pek fajt�j�b�l val�, akin�l igaz�n nem lehet meglep�dni, hogy m�g a k�zelharcos fegyvereket is j�l forgatja.

T�rsadalmuk a Rend alapelveire �p�l, �gy rendk�v�l fontos sz�mukra a pontoss�g �s a t�k�letess�g - ez megnyilv�nul harct�ri k�pess�geikben is. Kiv�l� katonai vezet�k �s harcosok ker�lnek ki k�z�l�k, �j�szati tud�suk pedig p�ratlan az eg�sz vil�gon.

 

Az amazonok k�t istens�get tiszteltek a legink�bb: Artemiszt(A g�r�g mitol�gi�ban a vad�szat �s a term�kenys�g istenn�je)  �s �r�szt. A kiz�r�lag n�i t�rsadalom ut�np�tl�s�t t�bbf�le m�don oldott�k meg. Egyr�szt a k�zeli telep�l�sekr�l cs�b�tottak f�rfiakat magukkal az erd�be, �s a megsz�let� gyermeket, ha le�ny volt megtartott�k, ha viszont fi�, akkor vagy meg�lt�k, vagy �t is felnevelt�k, �s szolga lett bel�le, aki gyermeket nemzett nekik. A csat�kban is t�bb hadifoglyot ejtettek, akik k�z�l a legr�termettebbekt�l sz�ltek gyermeket, ut�na kiv�gezt�k �ket.